Véleményt formált a PISA-felmérés kapcsán a Pedagógus Szövetség

Íme az Romániai Magyar Pedagógus Szövetség Országos Elnökségének szakmai véleménynyilvánítása a PISA-felmérések eredményeivel kapcsolatban

Ahogyan azt a nyolcadikos záróvizsga vagy az érettségi vizsga eredményeinek elemzése kapcsán is megjegyeztük, a PISA-felmérések napokban közzétett eredményeire vonatkozóan is kihangsúlyozzuk, hogy a nemzetközi mérési eredmények következtetéseit a szakmának és a közoktatási döntéshozatalnak komolyan kell vennie, ennek eredményeit és következményeit felelősségteljesen és következetesen kell elemeznie, értékelnie, valamint a közoktatás-politikai intézkedések alapjául vennie. Úgy értékeljük, hogy a nemzetközi mérés mutatóit elbagatellizálni, lekicsinyítő módon kezelni, illetve hatását közoktatásunk teljes egészére nem relevánsnak minősíteni szakmai felelőtlenség, hatása tovább súlyosbítja az amúgy is katasztrofális állapotban levő közoktatásunk helyzetét.
 

Szeretnénk kiemelni, hogy a PISA-felmérések, akárcsak a közoktatásunkban alkalmazott más mérési formák a rendszer egy-egy sajátosságára, területére összpontosítanak, és eredményeik révén más-más funkciójára, illetve ezek erősségeire vagy gyengeségeire mutatnak rá közvetett vagy közvetlen módon. Mindezen mérések következtetései határozott módon rávilágítanak a közoktatásunk válságos, nem performáns, a gyermekközpontúság teljes hiányát bizonyító állapotára.
 

A PISA-vizsgálat célja annak felmérése, hogy a közoktatás kereteit elhagyó 15 éves tanulók milyen mértékben rendelkeznek azokkal az alapvető kompetenciákkal, amelyek a mindennapi életben való boldoguláshoz, a továbbtanuláshoz vagy a munkába álláshoz szükségesek. A vizsgálat során elsősorban nem az iskolai tananyag számonkérése a cél, hanem annak felmérése, hogy a tanulók megállják-e helyüket a mindennapi életben, képesek-e tudásukat hasznosítani, új ismereteket befogadni és azokat alkalmazni. Úgy gondoljuk, hogy a korszerű a 21. századi oktatásnak immár nem a tananyag számonkérésére, a lexikális tudás ellenőrzésére, az információátadás-központú oktatási gyakorlatokra kell alapoznia, hanem a PISA-felmérés által is fontosnak tartott alapkompetenciák fejlesztését kell céljának tekintenie, amelyek a mindennapi életben való boldogulást, az eredményes továbbtanulást szolgálják. Ugyanakkor meggyőződésünk, hogy a PISA-felmérések szövegértési kompetenciákra vonatkozó következtetései határozott módon relevánsak nem csak a fent említett alapkompetenciák rendszerszerű fejlesztése, hanem a klasszikusnak mondható ciklusvégi értékelési formák (nyolcadikos záróvizsga vagy érettségi) eredményességének növelése területén is.
 

Következtetésképpen felhívjuk a figyelmét a mindenkori oktatási döntéshozatalnak és az oktatáspolitika véleményformálóinak, hogy egy alapos, rendszerszerű, mélyremenő, holisztikus szemléletmódú, a közoktatás és pedagógusképzés teljes vertikulumát és valamennyi területét érintő hosszútávú reformintézkedésre van szükség, amelynek keretén belül rövid- és középtávon hatékony intézkedéseket kell tenni:

a kerettantervek és a tananyag gyermekközpontú modernizálására, megújítására és decentralizálására;
a pedagógusképzés, továbbképzés és átképzés alapos reformjára és hatékony finanszírozására;
az értékelési és oktatási módszerek változatossá és hatékonnyá tételére.
 

Mindezek fényében úgy értékeljük, hogy mindaddig, amíg a fentiek szellemében nem történnek határozott és következetes előrelépések, a diákok eredményei továbbra is romlani fognak, közoktatásunk állapota évről évre válságosabbá válik.